3.évad

Sziasztok Kevin-jeim!Boldog Lou napot mindenkinek :D
Ja és Boldog karácsonyt! 

 
Ez olyan "rész" lenne amiben kicsit összefoglalom, hogy mit tervezek a 3.évadba :)

• Az eleje 1hónappal később kezdődik.
• Ash-nek lesz egy fura ötlete amiben Adry is szerepel, és nagy nehezen, de ráveszi.
• Ez a fura dolog teljesen felforgatja a mostani életüket.
• A fura dolog miatt történik egy nagyon nyomatékos változás (9 hónap...).
• Ebben az évadban Harry megkéri Adry kezét (ezt nem tudom máshogy leírni).
• Az a nyomatékos változás alatt Ash és Adry dolgozni fognak a fura dolog miatt következett izén (XDD).
• A srácokkal fognak MAJD dolgozni Adry-ék.
• Nem lesz több évad, 3. az utolsó, de az viszont végig megy.

Viszont lenne egy kérdésem : 

Legyen egy külön "rész" az új szereplőknek vagy tegyem ki őket oldalra? Komit!! (3.évadról van szó) 

És akkor itt a link :D
Még nincs rajta rész, majd csak holnap :D
(vagy ha ehhez jön 2 komi, akkor meggondolom magam)
sheworldandlife3.blogspot.com 

17.rész - Egy csók és ég a láng

Íme az utolsó rész :)
Remélem sikerült teljesítenem mindenki kérését :D
Kommenteket kérlek!!!Nagyon szépen kérlek!! *bociszemek*
A 3.évadon még dolgozom, de ha szerencsém van akkor holnap tudom hozni a linket.De az első rész csak 25.-én (!!!) lesz. 
*-*

10 perc múlva kezdődik a koncert, már mindenki kész kivéve Harry-t.A srácok szerint még benn van az öltözőben ezért bementem, hogy sok sikert kívánjak és, hogy kicsit lenyugtassam.

Ott álltam az ajtó előtt és kopogtam.

-Gyere.- jött a válasz.Benyitottam, majd bementem.

-Jól vagy?Csak, mert mindenki rád vár.- mentem oda hozzá.

-Nem.Nem vagyok jól.- nézett rám, majd nagyot nyelt.- Teljesen megőrjítesz!

-Hm, ismerős.- tettem keresztbe a kezeim magam előtt.

-Ezt, hogy érted?- nézett a szemembe.

-Össze vagyok zavarodva.- válaszoltam.

-Igen tudom.Mondtad tegnap...

-De azt nem, hogy miért.

-Akkor, mondd el!- jött közelebb.

-Azt hiszem, hogy...- akadt el a szavam.

-Miattam?- karolta át a derekam, majd közelebb hajolt.

-Harry, ezt nem...- megcsókolt.Rögtön visszacsókoltam.Megfogtam az arcát, ő pedig közelebb húzott.

-A One Direction-t a színpadra!- szólalt meg a hangszóró.Eltávolodtunk, majd lihegve kicsit széjjelebb álltunk.
-Menj.- mondtam.
-De...
-Semmi de.Menj és énekelj.- mosolyodtam el.
-Most már sokkal könnyebb lesz.- mosolygott adott egy puszit az arcomra majd kiment.
Most biztos érdekel, hogy mit érzek.Hát elmondom.Boldogságot...
Kimentem én is az öltözőből, majd oda álltam a lépcső elé, ahonnan tisztán lehetett látni a közönséget és a fellépőket.De ők persze nem láttak engem.Csak néztem ahogy énekelnek a srácok és a rajongók pedig sikítoznak vagy ők is dalolásznak.
-Szereted?- szólalt meg mögülem egy hang.Az a hang Kendall.Vettem egy mély levegőt, majd kifújtam.Ránéztem Harry-re.
-Igen.- mosolyodtam el.- Sajnálom.- néztem rá.
-Én viszont szeretlek...
-Tudom és pont ezért...
-Had fejezzem be!- szakított félbe.- Én szeretlek téged és azt akarom, hogy boldog légy.De ha nem velem vagy boldog akkor elengedlek.
-Csodás vagy.- mosolyogtam.
-Tessék.- nyújtott felém egy mikrofont, és halványan elmosolyodott.Elvettem tőle, majd felmentem a színpadra.A srácok épp az 'I should have kissed you'-t énekelik.A refrénnél én is beszálltam, majd odasétáltam Harry mögé és megfogtam a vállát.Megfordult és a szemembe nézett.Elmosolyodott, majd vége lett a refrénnek.Odahajolt a fülemhez és megszólalt.
-Mit keresel te itt?
-Szakítottam Kendall-el.- válaszoltam.
-Mi?Miért?- mondta ijedten, de láttam, hogy elmosolyodott.
-Mert nem őt szeretem.- néztem a szemébe.- Téged szeretlek!- mosolyogtam.Átfogtam a nyakát és megcsókoltam, átkarolta a derekam majd közelebb húzott magához.A srácok közben énekeltek és kettőnk köré gyűltek.
Egészen a dal végéig csókolóztunk...

Vége

16.rész - Rég látott város

*-*

Reggel elég nyúzottan keltem fel.Egy részt azért, mert félek, hogy mi lesz ha találkozok Harry-vel másrészt, pedig, mert egyedül aludtam.Nem volt kihez hozzábújjak....Gondolom Kendall biztos a vendégszobába aludt.
Kikeltem az ágyból és felkaptam gyors a tegnap este előkészített ruhát.Majd lebotorkáltam a lépcsőn, majd be a konyhába.
-Jó reggelt álomszuszék.- köszöntött hatalmas vigyorral az arcán James.
-Nektek is.- válaszoltam unottan.
-Mi a bajod?- lökött oldalba tesóm
-Nem aludtam valami jól.- adtam egyszerű választ.
-Ja amúgy mi történt, hogy Kendall a vendégszobába aludt?- támadott le a kérdésével Carlos.
-Tegnap délután kicsit összekaptunk.- ültem le az egyik székre Logan mellé.
-Min?- értetlenkedett a mellettem ülő.
-Azon, hogy tegnap Adry-t felhívta Harry és tesóm bevallotta neki, hogy még érez valamit iránta, de össze van zavarodva, Kendall pedig rákérdezett, hogy mire, de Adry nem válaszolt neki és felment pakolni.- válaszolt helyettem Ash.Mire a srácok kikerekedett szemekkel, tátott szájjal bámultak rá.
-Mi van?Kétségtelen, hogy tesóm ismer a legjobban...- adtam választ nekik.
-De ugye kibékültök?- nézett rám ijedt arccal Carlos.Én csak elsütöttem az asztalra a szemeimet.Nem mondhattam azt, hogy igen, de azt sem, hogy nem.Amióta újra találkoztam Harry-vel, vagy is amióta a reptéren elváltak útjaink máshogy érzem magam.Mintha visszavágynék hozzá...
-Ez akkor egy nem.- szólalt meg James.
-Nem tudom.Ez rajta múlik.- hazudtam.Igen is rajtam múlik!De így könnyebb elterelni a témát.
-Jobb reggelt mindenkinek.- lépett be az ajtón Kendall.Gyors rávettettem a tekintetem, mire ő meghátrált és idegesen kiment a konyhából.
-Várj!- kiáltottam utána.Felpattantam és utána mentem.- Kérlek!- állítottam meg.- Kérlek, ne haragudj rám!- próbáltam a szemébe nézni de elfordította a fejét.- Kendall, kérlek!- öleltem át, jó szorosan.Most el nem engedem.- Sajnálom!
-Mit?- nézett bele a szemembe.
-Mindent.- válaszoltam.
-Várj, rosszul fogalmaztam....Minek?- mosolyodott el.- Az egyetlen akinek bocsánatot kell kérnie az én vagyok.- erre értetlenkedve néztem rá.- Hülyeségen akadtam ki.Sajnálom.Szeretlek!- karolt át.
*A repülőn*
Éreztél már olyat, hogy körül vesznek az emberek, de még is egyedül érzed magad?Mert én pontosan ezt érzem.Miért is?Félek.Mitől?Mindentől...Sosem hittem volna az után, hogy Londonba költöztünk érezni fogom ezt az érzést.De mondjuk akkor tényleg egyedül voltam.Most pedig itt ülök a repülőn, a barátom mellett, a testvéremmel szemben, a barátaimmal együtt.Azokkal akik számomra nagyon fontosak, de még is úgy érzem egyedül vagyok.Senki nem érti meg a helyzetem.Miért olyan bonyolult ez?Miért nincs olyan, hogy jó döntés?Bármit csinálok valakinek fájni fog.De ha fáj, akkor fájjon nekem!Hisz én érdemlem meg!2 srácba vagyok egyszerre szerelmes...Normális ez?Úgy érzem magam, mint Bella az alkonyatból.Választania kellett Jacob és Edward között.Edward-ot választotta.Azt aki mellette volt, azt aki mindig a legjobbat akarta neki.Pont, mint most nekem Harry.Akkor Kendall lenne Jacob?Végül is...Igen.Harry-t szerettem először.Visszatért volna a láng?
Ha csak arra gondolok, hogy ma este találkozom vele görcsbe rándul a gyomrom és nehezebben kapok levegőt.Igen bevallom.Nem csak, hogy érzek még valamit.Sőt...Talán még mindig szeretem.
*-*
-Hello London!- szólaltam fel mikor leszálltunk a gépről.
-Tudod mi az első dolog ugye?- állt oda mellém Ash.Megint görcsbe rándult a gyomrom.Csak nem...- Anyuhoz megyünk te lökött!- csapott vállba.Hú, már megijedtem.
-Oké!Akkor nyomás!
*-*
Miután anyunál is elcseverésztünk.Indultunk is a koncert helyszínre, mert már 6 óra és 8kor kezdődik.

Holnap jön az utolsó rész...

Igen tudom nem akartam ilyen rövidre a 2.évadot, de így jött össze.Bocsi!

De azért légyszi komizzatok!

15.rész - Unalom

*Ash szemszöge*
-Unatkozom.- nyafogott Adry.
-Én is.Csináljunk valamit.- mondtam.
-Takarítsunk!- kiáltott fel tesóm.
-Oké...- vontam meg a vállam.
-Hozom a tisztítószereket.- állt fel.
-Én pedig felveszek egy könnyebb ruhát.- pattantam fel és felfutottam a szobába.Felkaptam magamra egy csikos pólót és egy rövid nadrágot.Aztán visszamentem a földszintre.
-De gyors voltál.- vett észre tesóm.
-Siettem.- nevettem fel.
-Na, de akkor takarítsunk!- rúgta oda nekem a mosókannát.
Felkaptam a felmosót és elindultam a fürdőhöz.
*-*
Kicsit vizesen, de épen léptem ki az ajtón, mire megcsúsztam és elestem.
-Vigyázz!Felmostam!- kiabált a ház másik végéből Adry.
-Kösz, hogy szólsz!- szóltam vissza gúnyosan.
-Bocsi!
-Amúgy.Amíg én a fürdővel voltam elfoglalva, te addig felmostam a nappalit?- mentem oda hozzá.
-Meg kiporszívóztam a tévészobát és a konyhát kipucoltam.- fordult felém.- Le vagy lassulva.- nevetett.
-Az lehet...
*Adry szemszöge*
-Pillanat.- vettem elő a telefont.Arrébb mentem.- Hálo?- szólta bele.
-Szia.- szólalt meg Harry hangja.- Tudunk beszélni?
*Kendall szemszöge*
Beléptem a ház ajtaján majd Ash-t láttam meg.És azt, ahogy Logan odafut hozzá és megcsókolja.Én fogtam magam és bementem a nappaliba, ahol Adry beszélgetett valakivel telefonon.
-Oké, rendben.Még érzek valamit, de...- csuklott el a hangja.A vonal végéből hangokat hallottam de csak annyit tudtam kiszedni belőle, hogy "szeretlek". - De én nem tudom.Össze vagyok zavarodva.Kérlek most hagyj békén.- emelte el a telefont a fülétől.Majd megfordult.- Mennyit hallottál?- ijedt meg.
-Mivel kapcsolatban vagy összezavarodva?- értetlenkedtem.
-Csak egy szóval kapcsolatban.- válaszolt.
-Milyen szóval?- kérdeztem.
-Az teljesen mindegy.De én most felmegyek pakolni, mert holnap indulunk.- indult meg az ajtó felé.
-Válaszolj a kérdésemre!- állítottam meg.
-Felmegyek pakolni.- húzta ki a kezét az enyémből és kirohant.
 *Adry szemszöge*
Nem mertem neki elmondani.Most nem.Főleg így, hogy holnap találkozik vele...
Elkezdtem pakolni és egész végig azon gondolkoztam mi történhet holnap... 

14.rész - Én, a technikus

*Adry szemszöge*
-Nem akarok bemenni.- nyafogtam.
-Légyszi!Csak te tudod megjavítani!- húzott az ajtó felé Logan.
-De ha megint beszólogat én nem fogom vissza magam.- mondtam.
-Jó, rendben.
Bementünk az épületbe, majd be a szobába ahol a többiek vártak és Stephen.
-Logan, örülök, hogy ide szándékoztál érni.- fordult felénk a nagy melák.- És te mit keresel itt?- szegezte hozzám a kérdését.
-Jöttem segíteni.- vigyorogtam rá.
-Minek?
-Jó, oké én megpróbáltam.- kezdtem el feltúrni a pólóm ujját.
-Nyugi szívem!- karolt át gyorsan Kendall, majd adott egy puszit az arcomra.Rögtön lenyugodtam.
-Na.Adry azért van itt, mert megjavítja az asztalt.- szólalt meg Logan.
-Értesz te ehhez?- nézett rám, mit ha kételkedne.
-Ez a specialitásom.- válaszoltam vigyorogva.
-Na akkor hajrá.- engedett az pulthoz.
-Oké, értem.- mondtam.- Ez lejjebb, ez feljebb, nem ez nem kell.- motyogtam magam elé és közben állítgattam.
Körülbelül 10 perc múlva késznek ítéltem és arrébb álltam.
-Kész?- érdeklődött Stephen.
-Igen.- adtam választ.- Nézd csak meg.- mutattam az asztalra.Felvette a fülest és belehallgatott.
-Egész jó.Elismerem.- vette le a fejéről.- Úgy látszik még se vagy olyan, mint aminek gondoltalak.Tényleg kedves vagy.De akkor miért vagyunk ennyire haragba?- értetlenkedett.
-Mert mindketten idegesítőek és forrófejűek vagyunk.- válaszoltam nevetve.
-Oké, mostantól nem szidlak.- nevetett.
-Én se téged.- mondtam.
-Szent a béke!- kiabáltak a srácok.Aztán megcsörrent a telefonom.
-Bocsi, mindjárt jövök.- kivettem a zsebemből és kimentem a folyosóra.
*Kendall szemszöge*
-Szóval akkor Adry is jön velünk?- fordult felém Logan.
-Ööö...Hát...szóval...- motyogtam.
-Vagy is még meg se kérdezted...- James. 
-Még nem, de most megfogom.- léptem az ajtóhoz és kicsit kinyitottam.
-Rohadtul nem érdekel a véleményed nem fogod fel?- kiabált Adry, én pedig kimentem a folyosóra.Mivel háttal van nem lát engem.- Abban, hogy ő nem hagyna el a turné miatt!Ő nem olyan, mint te!- csapta le a telefont.Hoppá...Aztán megfordult.- Mennyit hallottál?- kérdezte.
-Csak a veszekedős felét.- válaszoltam.- Harry-vel beszéltél?
-Igen, miért?
-Szóval egy turné miatt szakítottatok?- éreztem ahogy elfehéredik az arcom.
-Igen de miért...- elhallgatott és rám meredt.A szája lekonyult.- Turnéra mentek.- szólalt meg.
-Valahogy úgy.- mondtam.
-Te is itt hagysz!Ez nem igaz.- kezdtek el potyogni a könnyei.
-Nem!De hogy foglak!Jössz velem!- álltam oda elé.
-Mi?- nézett rám.
-Mondom, jössz velem.- mondtam el megint.
-Szeretlek.- ölelt át.
-Én is téged.- öleltem magamhoz. 

13.rész - A randi

*Harry szemszöge*
Utálom ezt.Utálom Louis-t.Utálom a vakrandikat.Utálom, hogy nem tudom kivel lesz találkozóm.Csak ültem az asztalnál és vártam a titokzatos lány akit drága barátom szervezett be nekem, hogy ne folyton Adry járjon a fejembe.Hoppá!Most is csak rá gondolok...Na Louis ez most nem jött be.Nézegettem az órámat ami 14:34-et mutatott.A csaj vagy már egy negyed órája késik.

Mikor már teljesen untam magam akkor lépett be az ajtón, egy velem egyidőjű szőke hajú lány.Meglátott és felém közeledett.Felálltam, hogy köszöntsem.

-Szia!Biztos te vagy Harry.- mutatta meg gyönyörű mosolyát.
-Szia.Igen én vagyok.- fogtam vele kezet.
-Stephanie vagyok, és Louis elég sokat beszélt már rólad.- mosolygott tovább.
-Tényleg?
-Persze.Ja és bocsi, hogy késtem, csak nehezen tudtam lerázni az öcsémet.
-Áh!Semmi baj.- mondtam mosolyogva.- Leülünk?- tértem észhez.
-Ja, igen.- nevetett.Azzal lehuppantunk a székekre.
*-*
Egész jól elbeszélgettünk Stephanie-val.Jól érzem magam vele, tetszik a lány.Kedves és aranyos, na meg még vicces is.
-Mi az, baj van?- szólalt meg, mert lehet kicsit elmeredtem.
-Ja, semmi, csak elbambultam.- néztem vissza rá.Mire ő szelíden elmosolyodott.
-Nézd, látom rajtad, hogy bármennyire is akarod nem tudod elfelejteni a volt barátnődet.Látom, hogy még mindig őt szereted.- mondta.
-Mi?Nem dehogy!Stephanie, én tényleg kedvellek.- ellenkeztem.
-Ne, ne.Nincs semmi baj.Nem rossz dolog ha az ember néha kicsit inkább a visszamenne a "régi dolgaihoz". Ha tényleg készen állsz egy új kapcsolatra, akkor hívj fel.- adott egy cetlit, rajta a számával.- Szia.- felállt és elment.Ez a lány tényleg kedves.Valakinek egyszer ő lesz a mindene.De nem nekem.Igaza van.Még mindig Adry-hoz húz a szívem, nem tudom elfelejteni.
Elbambultam, ezért nem vettem észre, hogy Lou leül mellém.
-Mosolyogva ment el.Na akkor most mi van?- szólalt meg amitől megijedtem.Lehajtottam a fejem.
-Kedves lány, de ez nem segít rajtam.- hajtottam le a fejem.
-Figyelj...
-Tudom, hogy nem sírhatok örökké utána, de nem megy.Akárhogyan is akarom nem megy!Nem tudom kiverni a fejemből.Belefúródott oda és nem tágít.Nem tudom elfelejteni, nem tudok tovább lépni.Ha 2 év nem volt elég ahhoz, hogy elfelejtsem akkor sosem fogom!
-Igazából azért jöttem, mert a BTR menedzsere hívott, hogy szeretné ha a londoni koncertjükön mi lennénk az előzenekarjuk, és elvileg Adry-ék is eljönnek.
-És ezt nem tudtam volna azelőtt mondani, hogy kifejtettem a gondomat?- förmedtem rá.
-De igen, csak vicces volt látni ahogy magyarázkodsz.- nevetett.
-Na rohadj meg!- álltam fel.
-Gondolkozz már!Ide jön Adry!- állt fel ő is és rám mosolygott.
-Mikor lesz az a koncert?- kérdeztem.
-Jövőhónapban.- válaszolt.
-Addig van még 2 hetünk!
-Tudom.De nyomás gyakorolni!- indult meg az ajtó felé, de én egy helyben maradtam.- Mondom, gyakorolni!- jött vissza és elkezdett húzni.
-Louis hagyjad már.Inkább haza megyek.
-Te tudod.- rántott vállat.

12.rész - Kettesben...

-Nem.- folytattam ellenkezésemet.
-Légyszi.- szólaltak meg egyszerre.
-Nem fogok énekelni.- makacskodtam.Aztán megszólalt Kendall telefonja.
-Mindjárt jövök.- felállt és kiment a nappaliból.
-Valakit mostanában nagyon érdekelheti Kendall-t.- szólalt meg James.
-Lehet, hogy lány az.- folytatta Carlos.
-Adry téged ez nem is zavar?- és Logan.
-Miért zavarna?Mindenkinek van magánélete.- válaszoltam.
-És ha megcsal?- James.
-Halljátok ti magatokat?- szóltam rájuk.Nem válaszoltak.Én viszont meguntam és kimentem a nappaliból, aminek hála nekicsaptam az ajtót a barátomnak.- Ne haragudj!Nem láttalak!- kérleltem, akkor láttam meg a telefont a fülénél.Tátogtam egy "bocsi"-t és megindultam az emelet felé, de egy kéz visszarángatott.
-Oké, köszi.- tette le.- Semmi baj.- mosolygott rám.- Ma este, ez lesz a legkisebb gondod.- karolta át a derekam.
-Mire készülsz?- értetlenkedtem.
-Én semmire.- mosolygott.
-Nem szeretem ezt a játékot...
-A lényeg, hogy mi most elmegyünk sétálni.- adott választ kíváncsiságomra.
-Te ezt így eldöntötted.- nevettem.
-Ahogy mondod.- nevetett.Belökte az ajtót.- Elmentünk!Majd jövünk!- szólt be, majd hagyta becsukódni az ajtót.
Elindultunk és ahhoz a bizonyos parkhoz vezetett, ahol először találkoztunk.
-Kendall, ez gyönyörű.- szólaltam meg, mikor megláttam egy pokrócot mellette fényekkel.
-Áh, ez nem az én érdemem.
Odasétáltunk, majd leültünk.
-De szépek a csillagok.- néztem fel.
-Szépek, szépek, de nálad nem szebbek.- fordította maga felé a fejem.Elmosolyodtam.
-Szeretlek.- ültem közelebb hozzá.
-Én is téged.- ölelt magához.- Tudod.Nem véletlenül vagyunk itt ma.- suttogta a fülembe.
-Hát, mivel eltervezted biztos nem.- néztem rá.
-Nem úgy értem.- mosolygott.- Itt találkoztunk először és azt szeretném ha az első is itt történne.
-Te őrült vagy.- nevettem.
-Lehet.De ez az őrült téged szeret a legjobban.- megcsókolt, jó hosszan.Finoman a hátamra fektetett és fölém hajolt.Majd eltávolodott.- Készen állsz?- mosolygott rám.
-Itt?És ha meglát valaki?- értetlenkedtem.
-Nem számít.Csak a most és csak mi.- adott egy rövid csókot.- Szóval...a válasz?- nézett bele szemeimbe.
-Készen állok.- mosolyodtam el, mire ő is elvigyorodott és megcsókolt.
*-*
-Na most már fel kéne öltözni.- szólalt meg.
-Vagy még se?- vigyorodtam el.
-Mire gondolsz?- ült fel.
-Hát, van pár ötletem.
-Igen?Akkor hallgatlak.- mosolygott rám.Közel hajoltam hozzá, egészen a füléig.
-Te, én, pokróc, így, haza.- suttogtam.
-Így??- nézett rám nagy szemekkel.
-Este van és úgy sincs messze a ház.
*-*
Átkarolt kezekkel a nyakába és összefont lábakkal a derekán, egy pokróccal eltakarva minket indultunk haza.De hülye ötleteim vannak ilyenkor...
Beléptünk a ház ajtajában és csendben felmentünk az emeletre.Belökte az ajtót, majd megfordulva neki nyomott és az becsukódott.Elengedtem a pokrócot és vadul csókolni kezdett.
-Most jön a második menet.- kacsintott, majd lassan lefektetett az ágyra.

11.rész - Közös hülyülés

*Adry szemszöge*
-Kapcsold el!!- kiabáltam rá tesómra.
-De miért?Tök jó ez a film!- ellenkezett.
-Mert én nem akarok +18 as filmet nézni basszus...
-Kínoz a vágy mi?- vigyorgott rám.
-Nem.
-De igen.Leakarsz feküdni Kendall-el!
-Jaj hagyjál már...- forgattam a szemeim.
-Mi az, félsz?
-Mitől?- értetlenkedtem.
-Jaj istenem.2 éve vagytok együtt.Hogy a francba bírod??
-Úgy, hogy én nem vagyok szexmániás.
-Héé!Én se vagyok az...
-Ja, persze.1 napja vagytok együtt Logan-nal már is együtt éjszakáztatok.
-Mi a franc?- kapta fel a fejét.
-Legközelebb halkabban húgi.- vigyorogtam rá.
-Honnan jöttél rá?- értetlenkedett.
-Hát, kezdjük ott, hogy csak ketten vagyunk lányok a házba.És, mivel én Kendall mellett voltam, James a csajánál, Carlos pedig a konyhába aludt el.Már csak ti maradhattatok...- magyaráztam.
-Jó mindegy.És Kendall...
-Ő keltett fel.- nevettem.
-Nagyon érdekes témátok van, tényleg...- jött be a nappaliba Logan.
-Most miért?Felnőtt emberek, arról beszélnek amiről akarnak.- csatlakozott a társasághoz Kendall.
-Szóval ilyenekről beszéltek mikor mi nem vagyunk itt?- James.
-Mi az, legközelebb a maszturbációról fogtok cseverészni?- és Carlos.
-Isten ments.- kiabáltunk fel egyszerre Ash-sel.
-Szóval, akkor mit nézünk?- tette fel a várva várt kérdést James.
-Mondjuk...- elgondolkoztam, amikor hirtelen sötét lett.Valaki pedig sikítozni kezdett.
-Nyugi Ash megvédelek.- szólalt meg Logan...
-Nem én vagyok.
-Carlos nyugi már!- szólaltam meg.
-De, de...sötét van!
-Na gyere ide.- fogtam meg a kezét.
-Áá egy szellem!- csapott fejbe a vezetékes telefonnal.
-Te normális vagy?- kaptam a fejemhez.- Adry vagyok te idióta!- a fájdalom egyre rosszabb.Ez nem igaz.
-Jól vagy?- karolt át Kendall.
-Fáj a fejem.- szólaltam meg.
-Te jó isten, ha ez megint elájul akkor én leütöm Carlos-t.- tesóm...
-Hogy érted, hogy megint?- értetlenkedett James.Közben Kendall beleültetett az ölébe.
-Már rengetegszer volt, hogy valami miatt elájult és fájt a feje, majd eltűntek az emlékei, aztán visszajött.Ha megint előröl kell kezdenem én felakasztom magam.
-Nem fogok elájulni...- ellenkeztem.
-Bocsi, nem volt szándékos...- mentegetőzött Carlos.
-Jó hagyjuk.
-Fáj még?- ölelt szorosan magához.
-Már annyira nem.- elmosolyodtam.
-Srácok.Szobára...- James.
-Haha, rohadt vicces vagy.- mondtam.
-Mondták már.- egyenesedett ki büszkén.
-Szerény meg én vagyok.- forgattam a szemeim.
-Már nem is fáj a fejed?- gúnyolódott Ash.
-Egy kicsit még igen.- válaszoltam vigyorogva.
-Testvéri szeretet...- Logan.
-Ahogy mondod.- nevettem.
-Már jól van.- nevetett James.
-Oké, akkor mit csináljunk?De csak okosan, mert sötét van.- mondtam.
-Gyorsan sötétedik...- szólalt meg Ash.
-Nekem van pár ötletem.- kezdett el simogatni Kendall.
-Most ne.- válaszoltam.
-Khm...nyuszi, khm...- tesóm.
-Nem vagyok nyuszi!- ellenkeztem.
-De pont olyan cuki vagy.- mosolygott rám Kendall.
-Ja és olyan gyáva is...- Ash.
-Nem vagyok gyáva!- kulcsoltam össze a karjaimat magam előtt.
-De igen az vagy.- Logan.
-Te meg honnan tudsz erről?- értetlenkedtem.
-Én léptem be először a házba.
-Jó, mindegy nem érdekel.Felmegyek.- felálltam és elindultam a lépcső felé.
-Várj.- kapott a kezem után az első foknál.- Ne vedd már komolyan.Csak vicceltem.- fordított maga felé.
-Nem tartozik rátok, oké?Törődjetek a magatok dolgával!Megszoktam, hogy Ash szekál ezzel, de az nekem új, hogy te is!- szóltam rá.
-Gyere.- húzott arrébb, be a fürdőbe.- Figyelj, engem nem izgat a magánéletetek.Csak, valahogy úgy éreztem ki kell állnom a barátnőm mellett.A ti dolgotok, hogy mikor akartok túl lenni rajta...Nem az enyém.Ne haragudj.- hajtotta le a fejét.
-De Ash-nek nem kell, hogy ilyenbe kiállj mellette.Meg amúgy is amit nem akarsz azt ne tedd meg.Logan, nem akarja senki se, hogy megváltozz bárki kedvéért.Sőt, senki kedvéért ne változz meg!Mi úgy szeretünk téged ahogy vagy.Kis okoska.- nevettem a végén.
-Te meg a kis technikus.- nevetett.- Béke?- emelte fel a kezét.
-Béke.- ellöktem a kezét és megöleltem.
-Amúgy ha már itt tartunk valamikor bejöhetnél megjavítani az asztalt.- csukta be maga mögött az ajtót.
-Kizárt dolog, hogy én még egyszer találkozzak Stephen-nel!- vágtam rá.
-Légyszi!- kérlelt.
-Jó, majd meglátom.- nyitottam be a nappaliba.
-Mit?- kapta fel a fejét Kendall.
-Hogy megjavítsam-e az asztalotokat.- válaszoltam.
-Okés.- mondta.- Amúgy eldöntöttünk mit csináljunk.
-Na és mit?- ültem le az ölébe.
-Karaoke!- kiabáltak egyszerre.

Le vagyok maradva.Akkor ma nem lesz premier? :(

10.rész - Van még remény

*Harry szemszöge*
Felraktam a bőröndöt a szekrény tetejére, aztán lehuppantam az ágyra.
-Kopp-kopp.- kopogott valaki a szobaajtón.
-Gyere be.- fordultam rá a hasamra.
-Fekszel az ágyban?Már megint mi bajod?- ült le az ágy szélére Lou.
-Semmi, csak álmos vagyok.Aludni készültem.- most inkább maradjon az én titkom, hogy mi bajom.
-Aha..Te és az alvás fél 7kor?
-Elfáradtam a repülőn.- fordultam vissza a hátamra.
-Az egészet végig aludtad!
-Nem számít...
-Adry igaz?- tért rá a lényegre.Nem hiába az egyik legjobb haverom.
-Igen.- ültem fel.- Egyszerűen összezavar.Azt mondogatja, hogy vége, ennyi "Kendall-t szeretem".De közben meg, vagy is a reptéren azt mondta, hogy "nem kis kaland volt".
-Nem kis kaland volt?- értetlenkedett.
-Igen, mert.Szóval azt mondtam, hogy ha csak azért voltunk együtt, hogy csak kis kaland legyünk.És ő erre közbe vágott, hogy nem kis kaland volt.Aztán a repülőn elgondolkoztam, hogy ez mit is jelent.Nem azt mondta, hogy nem azért, hogy kis kaland legyünk, mert ez azt jelentené, hogy tényleg vége.Mivel azt mondta amit mondott, még mindig lehet ott valami.Valami, szikra.
-Harry.
-Mi az?
-Te hülye vagy.- jelentette ki.
-Most miért?Akkor is igazam van..
-Ha lenne ott valami szikra akkor legalább az egyikünknek elmondta volna, ha neked nem is.Ne már!Nem szokott hazudni.Ha azt mondta, hogy Kendall-t szereti akkor őt szereti.
-Harry!!- kiabálást hallottam lentről.
-Háló!- kiabáltam vissza.- De...mi van ha ő sem biztos benne?- próbáltam ellenkezni Louis szavai ellen.
-Nem fogod...szia Lou.- futott be az ajtón Niall.
-Mi van?- kérdeztem.
-Nem rég beszéltem Adry-val.- kapkodta a levegőt.
-Jó, nyugi.Nem értek semmit se ha lihegsz.
-Mi járatban Nialler?- Lou.
-Adry-val beszéltem telefonon, mert érdeklődtem Ash miatt.
-Na és?- kérdeztem.
-Nem ez a lényeg!!- kiabált rám.
-Akkor mond azt, ami a lényeg.- szóltam vissza.
-Mondta, hogy beszélnie kell valakivel és ott hagyta a telefont valahol a szobába ahol épp volt.Vagy nem tudom, de hallottam, hogy Ash-sel beszél és, hogy azt, mondja...
*Telefon beszélgetés*
-Ismerd már be!- kiabált Ash.
-Nem ismerem be, mert nincs mit!- szólt vissza Adry.
-Te is tudod jól, hogy szereted Harry-t!
-Nem szeretem, értsd már meg!
-Akkor töröld le a könnyeid.- halkabban hallottam Ash hangját.- Ha nem szereted, semmit se érzel már iránta, ezt csak te tudod.Vagy is csak azt hiszed.Tudom, hogy van még benned szikra.Mert mindennél jobban szeretted őt.Nem sírnál, hogy ha igaz lenne.Nincsenek itt a srácok ismerd már be!Utána békén hagylak.
-Jó rendben!Érzek még valamit, de nem tudom mit.Miért olyan fontos neked ez?
-Az a valami véletlenül nem...szerelem?
-Nem tudom.Talán még egy aprócska láng vagy valami kis szikra még él, de nem nyújtom be a tűzet, mert csak felégetné az erdőt.
-Hogy mi?
-Nem akarom újra szeretni Harry-t, mert...félek.- itt megszakadt a vonal.
*Jelen*
-Fél?Mitől?- értetlenkedett Lou.
-Attól, hogy milyen lenne az élete.- válaszoltam halkan, lehajtott fejjel.- Vissza jönne miattam Londonba.Megint együtt laknánk, aztán a rajongók hada és a többi.- folytattam, még mindig halkan.
-Miért Kendall-el nem ilyen az élete?- Niall.
-A Big Time Rush-nak más élete van, mint nekünk.- mondtam.- Ott mellette nyugodtabb az élete.Normálisabb, nyugalmasabb.
-De, hát érez még valamit.Nem örülsz?- Louis.
-Ha ennyire nehezére esik, hogy szeressen akkor békén hagyom.Nem éri meg.Tovább lépek.
-Van még remény.- mosolyodott el Lou.

Légy szíves iratkozzatok fel!!Légyszi!!  *bociszemek*

9.rész - Legalább láthattam

*Harry szemszöge*
*-* Másnap reggel
-Harry kelj már fel!1 óra és indulunk haza.- dobott rám egy párnát Lou, mire a reakcióm, hogy az oldalamra dőltem.- Ha a szép szóból nem értesz.- és rám öntötte a  vázát...benne virágokkal.
-Lou, ha legközelebb randira hívsz nagyobb csokrot kérek és víz nélkül.- ültem fel.
-Az egyetlen akit randira hívok az El.Te pedig kelj már fel!!- idegeskedett.
-Nem áll szándékomba El és közéd állni.Úgy, hogy tessék.- dobtam rá a pár szál vizes virágot.
-Fél órát kapsz.Készülj el.- és kirobogott az ajtón.Lekapartam magamról a vizes takarót és felálltam.Hirtelen megcsapta az orromat az az illat amit tegnap okozott az a lány akit végre sikerült elengednem.Miért olyan nehéz ez?Még sose volt ilyen egy lány után.Már 2 éve ugyan ez.Csak most már tudom hol van...és kivel van.Kendall..Ch...Ő miben más mint én?
-Szia.Figyelj.Tudom, hogy tegnapi beszélgetésünk elég rosszul eshetett.De sajnálom, kérlek valahogy lép túl rajta.Te is tudod, hogy már vége.Igazából csak annyit akartam, hogy most már tudom ki vagy és sajnálom, hogy ezt kellett látnod.De szeretnék tőled elbúcsúzni, úgy ahogy 2 évvel ezelőtt nem sikerült.Kint leszek a reptéren.Tudni fogod hol keress.- gondolatmenetemből a telefonom rögzítője élesztett fel.Nem is vettem észre, hogy csörgött a telefon.
-Tudni fogom hol keressem...- elgondolkoztam.Aztán gyors észbe kaptam, hogy ha nem készülök el akkor Louis kicsinál.Na akkor hajrá...
*-*
-Kérem kezdjék meg a felszállást.- szólalt meg egy kedves női hang a hangszóróból.
-Haver gyere már.- szólt utánam Liam.
-Nem.Még nem mehetek.- idegeskedtem.
-10 perc múlva felszáll a gép...
-Nem mehetek el amíg nem láttam még egyszer.
-Honnan tudod, hogy itt lesz?- értetlenkedett.
-Azt mondta tudni fogom hol keressem..- suttogtam.Meg van!- Felvinnéd a cuccaim a repülőre?5 perc és ott vagyok.
-Harry mit akarsz...- és elrohantam.
-Hol az az szoba?- idegeskedtem, míg végül megtaláltam.Vettem egy mély levegőt és kinyitottam.
-Segíthetek?- kérdezte a takarító?
-Elnézést.- és becsuktam.De akkor meg hol van.Megcsörrent a telefonom.
-Harry gyere már ide.Valaki keres téged.- szólt bele Lou.Rohantam oda és megláttam Őt.
-Szia.- akaratlanul is elmosolyodtam.
-5 perc.- mondta Lou majd ment a géphez.
-Szia.- köszöntött.
-Tényleg itt vagy.
-Hát, nagy nehezen elengedtek.
-Hú de védhet az a srác.
-Igazából Logan tartott fel, mert nem akarta odaadni a kocsiját.De azért sikerült.- nevetett.- Kendall nem is tudja, hogy itt vagyok.
-Elszöktél?Rossz kislány.- nevettem.
-Csak nem akarom, hogy idegeskedjen.Mert akkor nem tudnék elbúcsúzni tőled.- mosolygott.
-Sosem voltam jó a búcsúzkodásba.
-Én sem.- értett egyet.- Szóval.Tudom, hogy szeretsz, tudom jól mit akarsz és azért ilyen nehéz nemet mondanom, mert tudom, hogy milyen boldog voltam melletted.Tudom mennyire szerettelek, te mennyire szerettél és emiatt iszonyatos fájdalom gyötör, hogy így átvágtalak.Hogy már is mással voltam.De sajnálom megsérültem, aztán jött Kendall és csak megtörtént.Megérteném, hogy ha hozzám se szólnál, de te ehelyett szerelmet vallasz és remélsz.Még is miért?- láttam a könnyeket a szemébe.Abba a gyönyörű, kék szemébe...
-Mert komolyan mondtam minden szót.Nem azért, mert ez hozza ki az emberből a szerelem.Nem!Azért mondtam, mert én tényleg azt érzem, hogy szívemből szeretlek.De nem próbálkozom.Ha nekünk az volt a sorsunk, hogy csak egy kis "kaland" legyünk..
-Nem kis kaland volt.- szakított félbe.
-A Londonba induló gép 5 perc múlva felszáll, kérem szálljanak fel.- a hangszóró.
-Menj, mert lekésed.- könnyeket látok a szemébe, de ezek olyanok amiket még sose láttam.Olyan, veled akarok lenni, de nem tehetem.Vagy valami ilyesmi.Megéri vajon reménykedni?
-Nem megy.- szólaltam meg.
-De igen.Menj!- lökött meg.- Harry.- törölte le a könnyeit.
-Szeretlek.- szóltam vissza.Aztán felszálltam a gépre.
*-*
-Jól vagy?- szakította félbe értetlen bámulásomat Lou.
-Nem.- rántottam meg a vállam.- Ha azt mondja, hogy Kendall-el boldog akkor miért érzem azt, hogy még mindig szeret?- értetlenkedtem.
-Biztos, hogy azt érzed?Nem csak bebeszéled magadnak?
-Igen biztos...Nem tudom.
-Gondolkozz el mit mondott, és hogyan mondta.- simította végig a vállam.
-Kösz.Remek barát vagy.- mosolyogtam rá.
-Csak teszem a dolgom.- nevetett.
Mit mondott és hogyan...Várjunk csak.Azt mondta "nem kis kaland volt". Mondhatta volna azt is, hogy "nem azért, hogy kis kaland legyünk", de nem ő nem azt mondta.Vagy is még van ott valami...
*Adry szemszöge*
-Szeretlek.- mondta, majd felrohant a gépre.Miért sírok?Nem akarok sírni!Nem szeretem Harry-t.Kendall-t szeretem!Most már valamiért nem hiszem el.Hiba volt kijönnöm.
*-*
-Te meg merre voltál?- állt elém karba tett kézzel.
-Életem minden egyes percébe tudni akarod mit csinálok?- kiabáltam rá.- Nem lehetek egy kicsit egyedül?Attól, hogy elmegyek egy pár percre nem kell feltételezni rögtön minden szart.- és felrohantam a dolgozóba, majd bezárkóztam.Mi a franc ütött belém?Még sose borultam ki előtte.Nem szoktam rákiabálni.Mi van veled Adry?Harry teljesen összezavart...
-Minden rendben?- szólalt meg mögöttem egy hang.
-Hogy jöttél be?- értetlenkedtem.
-Kulcs...- mutatta fel.- Na de minden rendben?Kiabálást hallottam.
-Kimentem a reptérre elbúcsúzni a srácoktól és mikor vissza jöttel kiborultam azon, hogy megkérdezte hol voltam.
-Beszéltél Harry-vel.- jelentette ki Ash.Na nem mondod??- Tudom, hogy tudod, csak azért mondom, mert emiatt vagy ilyen.
-Mi?
-Azért vagy ilyen, mert a közelébe voltál.- elmosolyodott.- Te szereted Harry-t.
-Nem, ez hülyeség.Én Kendall-t szeretem.- ellenkeztem.
-Sírtál!Adry, ismerd be.
-Mit?Nem szeretem Harry-t!- vágtam rá.- Azért sírtam, mert...
-Mert most, hogy tudod ki ő, nem tudod elengedni.- jött közelebb.- Emlékszel minden szép emlékre, még a rossz dolgok is szépnek tűnnek csak, mert vele élted át.Látod rajta, hogy szeret, ahogy te is őt.
-Nem szeretem!- megint előtörtek a könnyeim.
-Ne hazudj!Látom a szemedben!Miért nem mondtad meg neki?
-Mit látsz benne?- értetlenkedtem.
-Bebizonyítom.- emelt fel egy tükröt.- Látod.Könnyes a szemed, piros és duzzadt, azért meg sírtál.És ki miatt sírtál?Csak gondolj rá.- oké...Harry, göndör haj, zöld szem, édes mosoly...- Háh!Tudtam!Kitágultak a pupilláid!- vette el a tükröt.
-Jó, talán érzek még valamit iránta, de nem tudnám újra elképzelni magamat mellette.
-Te tudod.De az azért eszedbe juthat, hogy lehet most láttad őt utoljára...
-Miért csinálod ezt?- keltem ki magamból, könnybe lábadt szemekkel.- Miért akarod, hogy újra vele legyek?
-Egy, mert szeretlek és kettő ahogy őt is.Csak azt akarom, hogy boldog legyél.
-Boldog vagyok!Nem érted?Boldogabb nem is lehetnék.Szeretem Kendall-t, nem akarok más mellett lenni.Vele akarok lenni.Nem pedig Harry-vel.Nem érted?
-Jó nem csesztetlek...
-Szeretlek.- hallottam egy hangot az ajtóból.Aztán odajött hozzám és átölelt.
-Én is téged.Nagyon.- öleltem vissza.
-Ash!- kiabált valaki a földszinten.Azt hiszem Logan...de nem biztos.
-Megyek.- majd kiugrándozott (!!) a szobából.
-Ezek járnak?- kérdeztem.
-Ööö...nem tudni.- nevetett.
-Ne hidd el amit Ash mondott.Nem szeretem Harry-t.Téged szeretlek...- megcsókolt.
-Hiszek neked.- mosolygott.- Szeretlek.
-Szeretlek.- mosolyogtam.- Nagyon, de nagyon.- öleltem át.

8.rész - Igen is vagyok valaki!

-Azt mondod nem tudok táncolni?Na akkor figyelj.- mondtam és bekapcsoltam a zenelejátszót.Egy elég gyors szám szólalt meg.Hát oké...
Elkezdtem mozogni, közben figyeltem Stephen arcát, hogy mit reagál rá.Aztán elhallgatott a zene és odaugrottam elé.A srácok tapsoltak.
-Szóval?- kérdeztem.
-Táncolni tudsz.Elismerem.De az énekhez tehetség is kell.Nem csak tudás.
-Mond egy BTR számot és eléneklem úgy, hogy azt hiszed az agyadra mentek a srácok.- vigyorogtam.
-City is ours.És figyellek.- benyomta a zenelejátszót.Aztán elkezdtem énekelni.Közbe-közbe ránézett a srácokra, hogy nem ők énekelnek-e...hát nem.Kinyomta a magnót.- Úgy könnyű, hogy az ének is rajta van.- talált ki valami hihetőt.
-Akkor tegyél be olyat amin nincs ének.- nagyokat pislogtam rá, ezzel is idegesíteni akartam.Szerencsémre sikerült is.
-Til I forget about you.
-Felismertem, de azért köszi.- vigyorogtam és énekelni kezdtem Kendall részét.Odaálltam a barátom mellé és mutattam neki a kezemmel, hogy ő neki be van csukva a szája és, hogy én éneklem.Aztán a refrén végénél, kikapcsolta a lejátszót.
-Ezt meg, hogy csináltad?- állt elém értetlenül.
-Tökéletesen tudok ének hangokat utánozni hallásra.- vigyorogtam.- De azért van saját hangom is.
-Akkor megtennéd légyszives, hogy azt mutatod meg nekem?- förmedt rám.Rá vigyorogtam a srácokra és visszanéztem Stephen-re.
-Óriási patkány.Óriási kanpatkány.Mért vagy ilyen karakán?Bűzlesz, mint egy patkány...- befogta számat, majd fenyegetően rá mutatott a 4 röhögcsélő fiúra.
-Ne már Stephen ismerd el, hogy Adry tehetséges.- szólalt meg Carlos.
-Ennyire még nekem se nagy az egóm.- társult hozzá James.Megharaptam a kezét és végre levettem a mocskos mancsát a számról.
-Ismered a szappant?Használni kéne.- vigyorogtam rá.
-Harapós a kutya.Hozassak szájkosarat?- fenyegetett.
*Kendall szemszöge*
Az elején még vicces volt látni ahogy Adry idegesíti Stephen-t.De ez már tényleg sok.Mert ismerem mind kettőt és ha most nem szedjük szét őket, itt nagyon nagy bajok lesznek.
-Srácok.- szólaltam meg.
-Mi van?- néztek rám.
-Szét kéne őket szedni.
-Ja, talán nem ártana.- értett egyet James.
-Carlos és én lefogjuk Stephen-t tiétek Adry.Na de gyorsan.- rohantam oda és lefogtam a kezét.Carlos pedig a másikat.Adry-t nehezemre esik belátni, de tényleg nehéz volt megfékezni.
-Ha én kutya vagyok.Akkor te egy gorilla vagy.- szólalt meg az én szeretett barátnőm.Na ilyenkor van az, hogy bár ne vetettem volna fel az ötletet, hogy jöjjön ide.Pedig ő még figyelmeztetett is.
-Ha egy gorilla vagyok akkor belőlem fejlődtél ki...
-Na és tesóim meg lemaradtak?- biccentett rá a hasára.
-Igazából ez kétséges, mert nem a majmokból fejlődtünk ki hanem...
-Logan ne okoskodj már!- szólt rá James.- Most ne.
-Stephen-nek nyugodtan tarthatsz kiselőadást, de engem kímélj meg az olyan dolgoktól amit már tudok.- Adry.
-Most komolyan egy 20 éves kis csaj mondja meg nekem, hogy mennyit tudok?- Stephen.
-21 vagyok, godzilla.- erre muszáj volt nevetnem.
-Srácok szerintem vigyétek haza Adry-t.Most.- szólaltam meg.
-Oké, ez jó ötlet.- felemelték és kivitték az ajtón, majd gyorsan becsukva maguk után elhagyták a folyosót.Mi pedig elengedtük Stephen-t.
-Mi a francért hozol ilyeneket a stúdiómba??
-Ilyeneket?- förmedtem rá.- Ő a barátnőm és nem egy tárgy.
-Nekem aztán tök mindegy.De ha még egyszer meglátom...
-Tudjuk, tudjuk.Nem kell elmondani megint.- vágott közbe Carlos.
-Egyáltalán, hogy bírsz ki mellette akár egy percet is?- értetlenül fordult felém.
-Úgy, hogy velem nem ilyen.Csak téged utál.- válaszoltam.
-Miért veled milyen?- értetlenkedett.
-Kedves, aranyos, gondos és őrjítő...
-Kedves?Na ugye most csak szórakozol?
-Nem, nem szórakozik.Tényleg kedves.Főleg mikor reggelire palacsintát csinál...- ábrándozott.
-Carlos.Ő az enyém.- csettintettem a szeme előtt.
-4 sráccal lakik egy házban??- nézett ránk kérdően.
-Plusz Ash-hel.
-Az meg ki?
-A húga per Logan csaja.- válaszoltam.
-Mióta járnak?- fordult felém Carlos.
-Hát igazából még nem járnak, de izzik köztük a szikra és látom a szemükbe az érzést mikor egymásra néznek.
-Pont mikor Adry-ra nézel?- kérdezte.
-Igen- elmosolyodtam.

7.rész - Sose hazudott...

-Hogy te mekkora egy rohadék vagy.- szólaltam meg dühömbe.
-Mért is?- nézett rám kikerekedett szemekkel.Elkaptam a tekintetem.
-Hagytad sajnáltatni magam, miközben te vagy a szemét.- válaszoltam.
-Én?Még is miért?- értetlenkedett.
-Képes voltál ott hagyni a turné miatt.
-De...neked suli volt és...
-És?Honnan tudod, hogy nem mentem volna veletek?Meg se kérdezted.Rögtön rávágtad, hogy akkor szakítanunk kell.
-Ott hagytad volna a sulit?
-Jaj, mint ha ott hú de sokat tanultam volna...Dani-t, El-t és Perrie-t elhívták a srácok, de te képtelen voltál fel tenni a kérdést.
-Most komolyan én vagyok a hibás?Egyáltalán ha ennyire sokat tanultál akkor miért jártál egyáltalán suliba??
-Mert én nem vagyok Mr. "Inkábbhíresleszekminthogytanuljak".- gúnyolódtam.
-Nem azért akartam híres lenni, hogy ne tanuljak.
-Ha nem miért?- kérdeztem.
-Mert van hozzá tehetségem!És ez nem sok embernek adatik meg.Én kihasználtam a lehetőséget, nem mint te.
-Mit használjak ki ha nincs semmim?- értetlenkedtem.
-Semmid?Hallottad már a hangodat?
-Hiába mondod ezt, akkor sincs hangom.- ellenkeztem.
-Jó akkor ne higgy nekem.Nem kell.De egyszer úgy is rájössz.
-Mire?Arra, hogy...
-Hogy csodálatos hangod van!Majd egyszer biztos eljut a tudatodig, hogy mikor azt mondják az emberek, hogy tehetséges vagy végre elhiszed és teszel érte, hogy mások is megtudják!
-Miért higgyek neked?
-Miért?Azért, mert... rólam bármit elmondhatsz, nem érdekel.De én sosem hazudtam senkinek.És ha kicsit kutakodsz az emlékeidbe akkor rájössz, hogy neked se hazudtam soha semmiről.Mindig az igazat mondtam.Vagy talán rosszul emlékszem?
Semmit se tudtam erre válaszolni.Igaza van.Sose hazudott...Sose.Lehajtottam a fejem és elindultam az ajtó felé.Majd megtorpantam.
-Nem értelek.- fordultam meg.- Hogy csinálod ezt?Mindenből olyan dolgot hozol ki amivel dicsérni vagy bókolni akarsz.Hiába üvöltöm le a fejed akkor is, te csak jót mondasz.
-Mert én nem akarok, nem tudok rád haragudni.Lehetetlen.Nem tudok olyanra haragudni akit szeretek.- válaszolt.
-Ezek után is?2 év után is?- értetlenkedtem.
-Még ezek után is.- mosolygott.- Sőt azzal, hogy most már látlak csak még jobban erősödött a láng.És a fájdalom, hogy nem lehetek veled.Mert te mással vagy boldog.- fogta meg a kezem.- Igen, szeretlek.De tudom, hogy a szavakkal semmit se érek el.Tetteket meg nem akarok.Tudom milyen érzés ha más csókolózik a csajoddal.Én ezt nem akarom megtenni.Elfogadom, hogy te már nem szeretsz és tovább lépek.Ez az élet rendje...- erőltetett egy mosolyt az arcára.
-Hiba volt akkor szakítanunk.- szólaltam meg.- De, ezen nem lehet változtatni.- néztem rá a kezeinkre.- Vagy is lehet változtatni.Csak nem akarok.Sok minden történt az alatt a 2 év alatt.Rengeteg.Beleszerettem Kendall-be.És látom rajtad, hogy fáj, de sajnálom!Mi már nem leszünk együtt.- tettem hozzá.
-Én pedig ezt elfogadom.Holnap úgy is megyünk haza.És megint nem látlak többé.Talán úgy könnyebb lesz.
-Szurkolok, hogy találj egy olyan lányt aki őszintén szeret és veled szeretné leélni az életét.- halványan elmosolyodtam.
-Kösz.Ti pedig legyetek boldogok.- most viszont mosolygott.Aztán elengedte a kezem és megöleltem.Majd kimentem a szobából.
Elővettem a telefonom és beírtam a számot.
-Szia.- szóltam bele.
-Szia.Most épp a stúdióba vagyok...
-Oké, akkor sétálok.
-És ha inkább elhoználak ide?
-Én?A stúdióba?Nem fog kinyírni a nagy melák?- nevettem.
-Csak viccelt és van neve is.
-De engem az nem izgat.
-Az, hogy viccelt vagy...
-A neve nem izgat.
-Oké, akkor 5 perc és ott vagyok.- és letette.
Lementem a lifttel (...) a földszintre, majd ki az ajtón.Pont akkor ért ide.
-Biztos jó ötlet nekem a stúdióba menni?- értetlenkedtem.
-Biztos.Na ülj be.- mosolygott.Beültem.
5 perc alatt oda is értünk.Megfogta a kezem és bementünk.
-Ez hatalmas.- szólaltam meg.
-Ez még semmi.- mosolygott.- Gyere, nem akarlak húzni.
-Jó, jó.- aztán elindultunk egy folyosón.
Bementünk egy szobába.
-Te még is hol a francban voltál?- kiabált Kendall-re a nagy melák.
-Semmi közöd hozzá.- válaszolt.Aztán rám nézett.
-Mit keres ez itt?- kérdezte.- Megmondtam, hogy nem akarom a stúdiómban látni.
-Csak azért mondod, mert idegesít, hogy valaki jobban ért valamihez, mint te.
-Zavar, hogy egy 21 éves lány okosabb, mint te?- kérdeztem rá.
-Eléggé.- mondták a srácok.
-Egyáltalán nem zavar, mert nem vagy okosabb.
-De, de az vagyok.- álltam elé.
-Én dalszerző és kiváló zongorista vagyok.Te?
-Jól táncolok, tudok énekelni és jó dalszerző vagyok.- vigyorogtam.
-A táncot az megerősítem.- fogta a fejét James.
-Én pedig az éneket.- karolt át Kendall.
-Mi pedig a dalszerzést.- Carlos és Logan.
-Kis csillag.Azt se tudod, hogy mi az a zene.Honnan tudnál te dalt írni?- szólalt meg.
-Ha ennyire érdekel elárulom.- szedtem le magamról a kezeket és elindultam a táncterem felé.
Ők pedig követtek.

6.rész - Szóval ez maradt ki

-Ne haragudj!Fel kell vennem.- kiment a folyosóra a csörgő telefonjával.Felkaptam a könyvet.
-Oké elég nem bírom.- azzal kinyitottam a könyvet.Nem tudom hol nyílt ki, de az biztos, hogy egy csodás pillanat lehetett.Várj!Tudom is mikor!Ez az a kép amikor szülinapi ajándékként felkeltettek a wmyb-vel.Emlékszem!Első randi, mikor moziba mentünk és csókkal fejeztük be, meg az amikor leütötte tesómat, mert szekált.Amikor Párizsba voltunk...Emlékszem!!Mindenre!Mindenre...
-Mit érzel?- szólalt meg az ajtóban állva.
-Mi?- kaptam fel a fejem.
-Visszatért az érzelem?- bővítette ki.
-Nem hiszem.Vagy is, nem érzem azt, hogy szeretném Harry-t.Csak emlékszek akkorra.Minden eszembe jutott.- válaszoltam.
-Ez azt jelenti, hogy szeretsz?- ült le mellém.
-Persze, hogy szeretlek.- mosolyogtam.Aztán eszembe jutott még valami...A francba!
-Mi a baj?- ijedt meg.
-Egy rohadék vagyok.- hajtottam le a fejem.
-Még is miért lennél az?- értetlenkedett.
-Azért, mert a szakítás után 1 hónappal már is veled voltam.Mint ha nem is jelentett volna semmit.Pedig az emlékek alapján eléggé boldog voltam.
-Azért hibáztatod magad, mert nem vártad meg amíg túlléptél rajta?
-Nem is emlékeztem rá, persze, hogy túlléptem rajta.Ő a múlt.Te vagy az én jelenem.- mosolyogtam.
-Szeretlek.- elmosolyodott.
-Én is.- megcsókolt.- Akkor megtennél nekem egy szívességet?- kérdeztem.
-Mit?
-Eltudnál vinni a hotelhoz?
-Miért?
-Beszélni akarok Louis-val.- amúgy igen.Rájuk is emlékszem.
-Menjünk.- felkapott és kivitt a kocsihoz.
*-*
-Köszi!Imádlak.- adtam egy csókot.
-Majd hívj ha jöjjek.
-Okés.- mosolyogtam, majd elment.
Bementem az ajtón és felmentem az emeletre ahol találkoztunk Louis-val.Kopogtam az ajtaján.Nincs válasz.Megint kopogtam.Aztán egy nagy darab ember nyitott ajtót.
-Louis itt van?- kérdeztem.
-Mi köze van hozzá?- szólalt meg rohadt mély hangon.
-Beszélni szeretnék vele.
-Tudja maga hány őrült rajongó jön ide ezért?
-Őrült rajongó?Nem, nem!Én nem!Én a testvére vagyok.Adry Speat.
-Ez a legjobb eddig!Na de kérem menjen innen.Nem akarok erőszakot alkalmazni.
-Nem megyek addig amíg nem beszéltem a tesómmal!Megértette?- förmedtem rá.- Most azonnal elállja az utamat vagy nem állok jót magamért.- fenyegettem.
-Ezzel semmit se ér el kis hölgy.
-Engedjen már be!- kiabáltam.
-Adry?Mit keresel te itt?- jött oda fürtöske.
-Harry.- kicsit elmosolyodtam.- Beszélni akarok Louis-val de ez a nagy melák nem engedi.
-Hé!Tudja van nevem is.
-Azt én még is honnan tudjam?
-Várj, felhívom, hogy engedjen be.- Harry.
-Nem egyszerűbb ha beüvöltök?
-Nem, mert azt hiszi, hogy rajongó vagy és ezért nem foglalkozik vele.- vette elő a telefonját.- Amúgy tudod a nevem?
-Persze, hogy tudom.Hülye nem vagyok.
-Szia Lou.Adry itt áll az ajtódba és beszélni szeretne veled.- Harry.Aztán letette.
-Micheal, köszönöm de innen át veszem.- hallottam tesóm hangját majd megjelent ő is és (ha jól tudom) Micheal felszívódott.- Szia.Mi járatban erre?- köszöntött.
-Beszélnem kell veled!
-Öm...oké.Gyere...- és bementem.- be.- becsukta az ajtót én pedig (nem szó szerint) a nyakába ugrottam.- Na mi van hugi?
-Emlékszem!Emlékszem!Rád, és a többiekre is.- mosolyogtam.
-Tényleg?- csillant fel a szeme.
-Igen!Rád, Liam-re, Zayn-re Niall-re és...Harry-re.- elhalkultam.
-Miért mondtad Harry-t halkan?- érdeklődött.
-Azért, mert szemét vagyok.
-Miért lennél szemét?- értetlenkedett.
-Mert mikor szakítottunk utána eljöttem LA-be és találkoztam Kendall-el.Szinte rögtön más karjaiba ugrottam azok után a vallomások után.
-Nem tehetsz róla, hogy megsérültél.- nyugtatott.
-De ez akkor is bunkóság!Egy rohadék vagyok.- elkezdtek potyogni a könnyeim.
-Adry, nem vagy rohadék.Mit szoktál mondani folyton?
-Vagy megszoksz vagy megszöksz?- emeltem fel a fejem.
-A másik.
-A dolgok azért történnek, mert annak úgy kellett lennie?
-Pontosan.Azért történt így, mert így kellett történnie.- törölte le a könnyeim.
-Nem is csodálnám ha Harry még a közelembe se akarna jönni.De még se ő pont az ellentettjét csinálja, mint amit várna az ember.
-Ő Harry.- nevetett.- Most mit csinálsz?
-Talán beszélnem kéne vele.
-Jó ötlet.- mosolygott.
Azzal átmentem Harry szobájához.Kopogtam és nagy meglepetésemre nem egy melák állt előttem hanem Liam.
-Szia.- mosolyogtam.
-Szia Adry.Mit vigyorogsz?
-Baj ha az ember emlékszik a barátaira?- még mindig mosolyogtam.
-Emlékszel?Komoly?- elmosolyodott.
-Igen Leeyum.- nevettem.
-Már azt hittem elfelejtettél minket.- ölelt meg.
-Titeket lehetetlen.- nevettem.
-Na csak azért.- nevetett.
-Na, de.Nem tudod hol van Harry?
-Ott ül a kanapén.- mutatott arra.
-Beszélhetnék vele?
-Csak nyugodtan.- kacsintott és kilépett az ajtón.Én pedig be és ajtó csukást hallottam mögöttem.
-Szia.- köszöntem.
-Szia Adry.- nézett rám.
-Beszélhetnénk?
-Mit kell meséljek magamról hát ha emlékezni fogsz...
-Semmit.Mert mindent tudok.- vágtam a szavába.
-Emlékszel?- állt fel.
-Persze, hogy emlékszem.De ha még egyszer valaki megkérdezi akkor leütöm.- nevettem.
-Bocsánat.Nem tudtam, hogy beszéltél valakivel előttem.- nevetett.- Miről is akartál beszélni?
-Arról, hogy sajnálom.Ne haragudj!
-Miért kéne haragudjak?- értetlenkedett.
-Azért, mert egy rohadék vagyok.A szakításunk után már is mással voltam...
-Ez a bajod?Nem tehetsz róla hisz megsérültél...
-Jó, de ez akkor is szemétség.Főleg így, hogy tudom miket mondtam...mondtunk.
-2 éve volt.Már rég történt.- nézett bele a szemeimbe.És akkor eszembe jutott, hogy is szakítottunk.

5.rész - Akarom!Dehogy akarod...

Egyszerűen nem tudom.Tudni akarom, de még se.Félek attól ami megtörtént...Miért olyan nehéz ez?
-Ne, most ne.- hallottam tesóm hangját egész halkan.- Harry hagyd!- mit keres ő itt?Persze, nyugodtan tedd nehezebbé az életemet.Köszönöm univerzum...

Felkeltem az ágyról a könyvet magam után hagyva a szekrény elé álltam.Kerestem valami viselhető ruhát.

Felkaptam és kiléptem az ajtón.
-Hello.- ez volt a legértelmesebb amit mondani tudtam.Ugyan is ezek itt szobroznak az ajtó előtt.
-Adry beszélnem kell veled.- Harry.
-De, hogy kell Harry.- lökte odébb Ash.
-Oké, elég!Mi folyik itt?- értetlenkedtem.- Nem akarok, olyat hallani, hogy nem érted vagy úgy se tudod.Elegem van ebből.Még is mi a francról maradtam le?- emeltem fel a hangerőm.
-Adry figyelj.- fogta meg a kezem Harry.- Tudom, hogy nem emlékszel.De szeretlek!És ezen semmi nem tud változtatni.- nézett bele a szemembe.
-Mi folyik itt?- szólalt meg a lépcső felső fokán Kendall.
-Semmi.- mondtam olyan "én nem érzek semmit" hangulattal és kikaptam a kezem Harry-éből.
-Kendall...Szevasz!...Mizu?- próbált valamit kinyögni Harry.
-Mit keresel te itt?- kérdezte furcsa fejjel.Én oda álltam mellé.
-Én..Én csak...Gondoltam meglátogatom a régi barátaimat.- borzolta össze a haját Ash-nek.
-Azért fogdosod a barátnőm kezét?
-Öm...csak hülyültünk és...
-Harry menj el.- mondta nyugodt hangon.
-Rendben.- zsebre tette a kezét és lement a lépcsőn.Ash pedig utána.
-Mi volt ez?- kérdezte felém fordulva.
-Ne-nem tudom.
-Csak tudod miről beszéltetek.Mi az amin nem lehet változtatni?
-Annyit tudok, hogy Harry szeret engem és ezen nem lehet változtatni...
-De..ugye, te ...
-Jaj, dehogy!Téged szeretlek!- öleltem át.- Nem érdekel, hogy szeret.Mert veled vagyok boldog.- mosolyogtam.
-Miért volt itt Harry?- jöttek fel a srácok.
-Szerelmet vallott Adry-nak.- válaszolt.Itt döntöttem el, hogy megnézem a képeket.Elengedtem Kendall-t és bementem a szobába.Leültem az ágyra és rátettem a lábamra a könyvet.De nem nyitottam ki.
-Tudni akarom mi történt...- vettem magamon erőt.
-Mi ez?- ült le mellém.
-Egy könyv amiben elvileg olyan képek vannak ami segíthet visszahozni az emlékeimet.- válaszoltam.
-Akkor miért nem nyitod ki?- értetlenkedett.
-Mert Ash azt mondta, hogy ezek akkor történtek mikor Harry-vel voltam.- hajtottam le a fejem.
-Ezért volt itt?Vissza akar kapni?- kérdezte.
-Azt nem tudom.De arra utalok, hogy igen.
-Szóval ebben az albumban olyan képek vannak amin Harry-vel vagy?- jobb a témaváltásban, mint Harry.Állj!Miért gondolok rá?Ez honnan jött..Elég!!
-Azt hiszem.- és kinyitotta a könyvet de én nem láttam belőle semmit.- Na?Van benn valami érdekes?- kérdeztem.
-Tényleg érdekel ez a dolog?- kérdezett vissza.
-Igen, de félek.Félek, hogy emlékezni fogok, hogy éreztem iránta.De ezt nem akarom.Mert veled vagyok boldog...
-Akkor ne nézd meg.- csukta össze a könyvet.- Szeretlek.Nem akarlak elveszíteni.- átölelt és megcsókolt.
-Én is szeretlek.- mosolyogtam.Mire mosolyra állt a szája.

4.rész - Nem érdekel

*Adry szemszöge*
-Örülhetsz James, nem volt 20 perc.- sétáltam le a lépcsőn.
-Ja, csak 10.
-Akkor sem 20 perc...- vigyorogtam.
-Egyszer tuti megölöm...- mormogta.
-Azt kétlem mókuskám!- súgtam a fülébe mikor mögé értem.
-Ülj már le légy szíves!- panaszkodott Logan.
-Mi az?Ennyire fárasztó napotok volt?- nevettem.
-El se hiszed, hogy mennyire..
-Jó, bocsánat akkor nem hülyülők.- ültem le Kendall mellé.
-Nyugi, reggelre semmi bajuk nem lesz.- nyugtatott és az ölébe ültetett.
-Tudom.Nem először ilyenek.- mosolyogtam.Elindítottuk a filmet ami szerencsémre pont horror volt.Az volt a durva, hogy én voltam az egyetlen aki fapofával végig nézte az "ölős" jeleneteket.James mellettem lány hangon sikítozott Carlos-sal együtt.Logan körülbelül az eleje fele bealudt.Kendall pedig egyre közelebb húzott magához.Ő jobban félt, mint én.De mivel ismerem és csak arra vár, hogy félni kezdjek és hozzábújjak.Szeretem, ezért gondoltam teljesítem vágyát és a következő "ijesztő" jelenetnél felsikítottam és hozzábújtam.Átölelt és adott egy puszit a fejemre.Fejemet a mellkasára hajtottam és úgy néztem tovább a filmet.
-Szeretlek.- suttogta.Valami kép beugrott, nem tudom mikori.Egy kanapén ülök ugyan így csak nem Kendall-el hanem ... Harry-vel!!??Hirtelen eszembe jutott pár dolog.Egy ajtóban állunk és csókolózunk.Áh!Elég!Tűnjetek el emlékek!!
-Minden rendben?- szólalt meg Kendall.
-Persze.Miért kérded?- néztem a szemeibe.
-Mert nem mondtál semmit arra, hogy szeretlek.- mosolygott.
-Én is szeretlek.- mosolyogtam én is.
-Hú..Már megijedtem!- nevetett halkan.Mivel mindenki elaludt kivéve mi.
-Szerintem menjünk fel aludni.- biccentettem a fejem a 3 alvó srácra.
-Szerintem is.- mosolygott.Kikapcsoltam a tévét, James-re és Carlos-ra tettem egy pokrócot és a fotelben ülő Logan-re is.Mi pedig felmentünk aludni.Átvettem a pizsamám és befeküdtem az ágyba.Egész gyorsan elnyomott az álom.
Pár órával ezelőtt *Harry szemszöge*
-Szóval igen.Elég érdekes volt a turné.- nevettem.
-Azt elhiszem.- nevetett Ash is.- Viszont kíváncsi vagyok valamire.- kérdezte félénken.
-Mire?- Lou.
-Ugye egyikőtök se szakított a barátnőjével?- nézett Lou-ra, Zayn-re és Liam-re.
-Nem.- vigyorogtak.
-Nekem még mindig és lesz is Eleanor van.- Louis.- Zayn Perrie-vel van.Liam is Danielle-el.
-Akkor jó.- fújta ki a levegőt elég hallhatóan.
-Amúgy te hol laksz?- kérdeztem.
-Öm...Kendall-éknél.- válaszolt.
-Szinte tudtam...
-Jaj ne már!Nem is ismeritek őket.Tök jó fejek.
-De ismerjük őket.Az első turnén találkoztunk velük.- Liam.- Meg csak Harrynek van velük gondja.
-Nincs velük gondom csak...
-Féltékeny vagy amiért Kendall "ellopta" Adryt.- Ash.
-Lehet, de nem érdekel.- húzogattam a vállam.
-Harry tovább kéne lépned.
-Bár olyan könnyű lenne...- lehajtottam a fejem.
-Ha nem a tesómról lenne szó összehoználak vele, de mivel tudom, hogy boldog nem tehetem.- próbált nyugtatni Ash.
-Egyszer úgy is minden véget ér.A mi időnk már lejárt.Hiába reménykedtem.- sóhajtottam.- Késő van megyek aludni.Sziasztok.- kiléptem az ajtón.Zsebre tettem a kezem és elindultam a szobám felé.
Másnap reggel *Adry szemszöge*
-Adry, Adry, Adry.- ébredtem fel a hangokra.
-Mi van?- nyitottam ki a szemeim.
-Biztos nem akarsz emlékezni Harry-ékre?- Ash ült le mellém.
-Mi van??- ismételtem.Reggel eléggé nehéz a felfogásom.- Nem hiszem.Boldog vagyok.Miért emlékezzek arra aminek vége van?- kérdeztem.
-Pedig találtam valamit.- halványan elmosolyodott.Forgattam a szemeim.
-Először is.Hol van Kendall?Másodszor.Mit?
-Elmentek a stúdióba.- válaszolt.- És ezt.- nyomott az arcomba egy albumot (képgyűjteményt).- Ebben a könyvben olyan képek vannak ami akkor készült mikor még Harryvel voltál.Ha kíváncsi vagy arra mi történt akkor, megnézed.De nem kötelező.- adott egy puszit az arcomra és kiment.
-Persze, hogy kíváncsi vagyok!De nem merem!- kiabáltam el magam.Mi van ha az emlékek alapján újra érezni fogom a lángot?Mi van ha olyanok történtek ami miatt Harry nyakába borulnék?Mi van ha megfordulna a fejembe, hogy menjek vissza hozzá?Szeretem Kendall-t, de nem tudom mit éreztem Harry iránt.Lehet, hogy olyat éreztem ami erősebb volt, mint most,nem akarok kockáztatni...

3.rész - Na akkor mi van?

*Harry szemszöge*
Mikor Adry közölte velünk, hogy lelép, mert találkozik a pasijával úgy éreztem magam, mint aki szíven szúrtak volna.Tudom, hogy 2 éve szakítottunk de akkor is rohadtul fáj...
-Harry figyelj.Nem tudja ki vagy.Nem emlékszik mi történt köztetek.Ezért gyorsan tovább tudott lépni.- magyarázkodott Ash.
-Mióta járnak?- kérdeztem.
-Úgy 2 éve...Basszus.- fogta be a száját.
-Szóval a szakítás után rögtön más karjaiba ugrott?
-Ne így értsd.Miután megtörtént a baleset.Elmondtuk neki pár alap dolgot, de téged vagy is titeket azért nem, mert...Boldogok voltatok együtt nem azért, csak nem akartuk, hogy...aminek vége lett azon bánkódjon...
-Ja, mert az jobb ha eljöttök Los Angelesbe és már is talál magának mást...
-Harry te nem érted!
-Mit nem értek?- kérdeztem rá, mire visszahúzódott a kanapén.
-Haver nyugodj már meg!2 éve volt tedd már túl magad rajta.Ő tovább lépett.Neked is ideje lenne.- Zayn.
-De nem tudok tovább lépni, mert még mindig szeretem!!
-Ez kemény vallomás.Csak nem nekünk ha nem neki kéne mondanod.- Louis
-Teljesen felesleges.Harry már bocs, de Adry boldog Kendall-el.
-Miben más az a srác, mint én?Ő is énekel és én is.Ő is híres és én is...
-Ő szőke, te barna.Ő egyenes hajú, te göndör.Ő 23 éves te 21...soroljam?- Ash.
-Ha ez nem lenne elég egy napon van a szülinapjuk.- szólalt meg Niall a telefonja mögül.
-Mi van?- kérdeztem.
-Kendall is november 2.án született ahogy Adry is.- válaszolt.
-Most azt keressük miért jó nekik?- kezdtem feldühödni.
-Inkább Ash.Mesélj egy kicsit mi történt a turné alatt.- Lou.
-Szóval.Anyu úgy döntött, hogy kicsit szellőztessük ki a fejünket és kicsit utazzunk el nyáron valahova.Gondoltuk Los Angeles szép hely ezért ide jöttünk.Kivettünk egy hotelszobát.Aztán körbe néztünk a városba.A parkba mentünk ki és ott egy nagy fa alá leültünk.Aztán egy labda jött oda hozzánk aki után futott Kendall.- itt felmorogtam.- Harry?Folytathatom?- nézett rám.Bólintottam.- Adry felkapta a labdát és a oda adta a srácnak.
Történtek 2 évvel ezelőtt *Ash szemszöge*
-Olyan friss a levegő.- mosolyogtam.
-Igen.Az.És a hely is szép.- nézett szét Adry.Egy labda esett oda hozzánk.
-Oh!Bocsi!Nem volt szándékos csak a haverom nem tud célozni.- jött oda egy szőkés barna hajú kék szemű srác.Engem leginkább Niall-re emlékeztetett, alig bírtam eltüntetni a fejemből a gondolatokat.
-Áh!Semmi baj.Tessék.- adta át a labdát tesóm.A srác rátette a kezét Adry-éra a labdán és egymás szemébe néztek.
-Kendall Schmidt vagyok.És te?- kérdezte.
-Adry Speat.- mosolygott tesóm.
-Adry, van... kedved.. meginni egy kávét... valamikor esetleg?- látszott rajta, hogy nem nagyon szokott csajozni.
-Van.- válaszolt még mindig vigyorgó mosollyal tesóm.Számot cseréltek, legalább is gondolom, majd a srác odament 3 fiúhoz.
Jelen *Harry szemszöge*
Hát igen.Adry,hogy is mondjam...eléggé megpuhult.Furcsa egy ízlése lett.Vagy lehet csak féltékeny vagyok?Áh, dehogy!Én arra a srácra?Ugyan már...Na jó ez még én se hiszem el...
-Harry!Harry!- ütögetett Lou.
-Mi van?- kérdeztem.
-Hétfő!Nem, kedd!A francba fogadjunk csütörtök.
-Sajnálom Louis, de Péntek van.- nevetett Ash.
-Az mindegy.Mit akartok?- értetlenkedtem.
-Azt, hogy.Harry, lehet, hogy szereted még Adryt.De ő nem téged szeret.- fejezte magát ki Ash.
-Klassz.- vettem egy mély levegőt.- Még valamit amit tudnom kéne?- kérdeztem.
-Hát van egy jó hír.Aminek talán örülhetsz...
-Bökd ki..- kértem.
-Igaz, hogy 2 éve vannak együtt Kendallel de még nem történt meg náluk az első...
-Ettől nekem miért lesz jobb?- értetlenkedtem.
-Mert ez azt jelenti, hogy benne még nem bízik meg annyira, hogy eljusson odáig.
-Előbb utóbb úgy is túl lesznek rajta.Sőt lehet, hogy épp most esnek túl rajta.
-Harry nyugodj már meg!
-Tényleg, Harry.Mi bajod?
-Csak az, hogy rohadtul nem akarok beszélni a volt csajom pasijáról...- idegeskedtem.
-Jó akkor váltsunk témát.Veletek mizujs?- kérdezte Ash.

Komikaat!!!

2.rész - Emlékek és homályok

-Valami rémlik.- szólaltam meg Louis beszéde után.
-Tényleg:?- csillant fel a szeme fürtöskének.
-Nem.- vigyorogtam.
-Semmit se változott...- rázta a fejét Zayn.
-Szóval akkor semmire se emlékszel?Sem erre a szépfiúra?- Louis és Harryre mutatott.Fura, Ash nem említette, hogy buzi lenne a tesónk...- Nem kell félre érteni.Van barátnőm...- forgatta a szemeit.
-Nem emlékszem semmire.Sajnálom.De nem értem miért kell ennyire kiemelni Harryt.Ki ő, hogy annyira de annyira emlékeznem kellene rá?- értetlenkedtem.
-Harry, csak azért mondja, mert ideges és nem tud semmit.Ne vedd komolyan!- Ash.Megcsörrent a telóm.
-Látom még mindig elfoglalt ember vagy.- viccelődött Louis.Felálltam és odasétáltam a sarokba, majd elővettem a telefonom.Szokás szerint megint nem néztem meg ki az.
-Hálo?- szóltam bele.
-Már megint nem nézted meg, hogy ki hív igaz?- szólt bele.
-Jól van bocsi!Megpróbálok leszokni róla.- mondtam.
-Amúgy szia.- éreztem, hogy mosolyog.
-Szia.- nevettem.- Na mizujs?- kérdeztem.
-Végeztünk a stúdióba és arra gondoltam, hogy elmehetnénk egy randira.Most van időm.De csak ha te is ráérsz.- mondta a barátom (azért se mondom meg ki az... ~szerkesztő).
-Olyan régen voltunk kettesben.De most nem tudom eltudok-e innen szabadulni.Találkoztunk tesómmal és a haverjaival akiket valahonnan ismernem kéne, de nem emlékszem rájuk.- nyomtam le egy szuszra.
-Légyszi.
-Jó rendben.- elmosolyodtam.Nem tudok neki nemet mondani.Olyan aranyos...És az enyém!
-Hol vagy?Elmegyek érted.- kérdezte.Lediktáltam neki a hotel címet és azt mondta 10 perc és itt lesz.Arra legyek kint a hotel előtt, mert nem akar rajongókkal találkozni.Aztán letettem.
-Kinek hiányoztál ennyire?- Louis.
-A pasijának..- Ash.
-Van barátod??- kapta rám a tekintetét fürtöske.
-Van.- mosolyogtam.Lehet ez szíven ütötte, mert láttam valami "összetörést" a szemében.
-Harry figyelj.Nem emlékszik rád, nem tudja mit érzett irántad.
-Az tönkre teszi a kapcsolatomat Kendall-el?- kérdeztem rá.
-Lehet...
-Akkor nem is akarom tudni.- mosolyogtam.- Na de megyek.Mert találkozunk.Sziasztok!- léptem ki az ajtón.Siettem a lifthez és lementem a földszintre.Elég lassan, de legalább élve értem le.Mire kiértem a hotelből egy összekulcsolt kezű, szőkés barna hajú sráccal találkozott a tekintetem aki a kocsijának dőlve néz rám.
-Azt mondtad 10 perc.- nevettem.
-Tudom.- forgatta a szemeit és odajött hozzám.Megölelt.- Hiányoztál!- megcsókolt.
-Te is nekem.- mosolyogtam.- Hova tervezel vinni?- kérdeztem.
-Hát gondoltam megnézhetnénk egy filmet...
-Mozi?Megint?- nevettem.
-Nem a moziban.Otthon.- kacsintott.
-Csak ha a srácok nem lesznek ott...- szálltam be az autóba.
-Akkor elküldöm őket.- mosolygott rám majd beindította a járművet.Egy gyors 10 perc alatt haza is értünk.Kendall leparkolt aztán kézen fogott és besétáltunk a házba.Carlos és James a kanapén ült.Logan pedig épp akkor lépett ki a konyhából egy tál pattogatott kukoricával a kezében.
-Nincs szívem őket elküldeni.- súgtam Kendall-nek.
-Az jó, mert nekem sincs.- mosolygott.
-Na sziasztok!- örvendezett Logan.
-Hali!- nevettem.
-Már megint nevet.
-Rajtad csak azt lehet.- vigyorogtam.
-Ezt még visszakapod.- fenyegetett.
-Üljetek már le!Filmet akarok nézni.- panaszkodott James.
-Nyugi már!Előbb átöltözöm.- vigyorogtam rá.
-Na akkor még várhatunk 20 percet...
-Hé!!- kiabáltam vissza a lépcső tetejéről. 

Komikaaat!!!Légyszi!

1.rész - Mi is történt?

Na akkor itt az első rész.Remélem tetszeni fog ez a blog is.Bár ez folytatás és rengeteg dolog van a fejemben...Mostantól nem írok ki, hogy xy.rész : .Oké? :D

-Várj, az nem úgy van hanem, hogy.That's what makes you beautiful.- viccelődött Ash.Épp hallgatjuk ahogy valakinek a rajongói a földszinten énekelgetik gondolom az egyik dalát.
-De kinek a rajongói ezek?- tettem fel a már fél órája furdaló kíváncsiságomnak egyszerűen kifejtett kérdést.
-One Direction.- mondta szomorúan.- És nem kinek, hanem kiknek.5en vannak és fiúk.- folytatta.
-Biztos...- vállam mellé tettem a kezem.Majd egy répa (mondom répa!!) esett a tenyerembe.Először felnéztem, de nem láttam senki se felettünk.- Hát ez meg?- értetlenkedtem.
-Hé!Nem láttátok a répát?- jött oda egy elég ismerős barna hajú srác.- Adry?Ash?Ti vagytok azok?- kérdezte.
-Igen mi vagyunk.- válaszolt tesóm.- Adry, ő Louis.- mutatott rám majd rá.
-Ó!Akkor szia.- mosolyogtam.
-Neked meg mi bajod?- kérdezte Louis.
-Rohadt hosszú.- nevetett Ash.
-Itt a répád.- mutattam elé a kezem.- Konkrétan a kezembe dobtad...- nevettem.
-Magyarázzátok el nekem, hogy ez a lány miért nem emlékszik rám.- mondta és a lánynál rám mutatott.
-Mondtam már, hogy hosszú, meg amúgy is bármikor itt teremhet egy rajongó.- Ash.
-Van időm.Akkor gyertek velem.- elindult az egyik ajtó felé, mi pedig követtük.Bementünk az egyik barna színű fa ajtón.- Üljetek le a kanapéra.- szófogadó kislányokként leültünk.Majd ő is elénk.
-Szóval akkor úgy volt, hogy.Nem is tudom honnan kezdjem.- fogta a fejét Ash.
-Mondjuk ott, hogy miért nem tudja ki vagyok?
-Azért, mert 2 éve.Miután elmentetek, történt egy kis baleset és agyrázkódása volt Adrynak.Aminek hála el felejtett pár hónapot.
-Mennyi az a pár hónap?- kérdezte.
-Nem sok, de elég ahhoz, hogy ne emlékezzen se rád, se a srácokra, se Harryre.
-Ki az a Harry?- érdeklődtem
-Várj!Megkeresem a többieket is.Aztán mondjátok vagy is mond el nekünk.- felállt és kiment az ajtón.
-Miért hiszem azt, hogy ez lesz a legrosszabb beszélgetésem valaha?- kérdezte.
-Én azt se tudom miről van szó.- nevettem.
-Tudom.De te is megfogod érteni.Neked is elmondok mindent.De legalább annyit tudsz, hogy Louis a tesód.
-Annyit tudok, mert elmondtátok.De milyen srácokról van szó?És ki az a Harry?- értetlenkedtem és akkor belépett Louis 4 sráccal a háta mögött.
-Haver te nem vicceltél!Ezek tényleg ők!- mondta a fekete hajú.
-Nem szokásom hazudni...- Louis.- Üljetek le.- mutatott az előttünk lévő kanapéra.Velem szembe egy barna göndör hajú srác ült le, aki elfordította a fejét és az ajtót nézte.- Ash mond el nekik is.
-Azt, hogy 2 éve Adrynak balesete volt?- kérdezte.
-Baleset?- emelte fel a fejét fürtöske.- De most már jól vagy?- nézett rám.
-Azt hiszem.- válaszoltam félénken, mire furcsán kezdett rám nézni.Megijedtem.
-Harry!- szólt rám tesóm.Ő Harry?Hm...
-Mi történt Adryval?- kérdezte.
-Épp azt próbálom elmondani.Szóval.2 éve miután elmentetek Adrynak balesete volt ami agyrázkódással járt.Aminek hála elfejetett pár hónapot.Nem sokat, de eleget ahhoz, hogy ne emlékezzem rátok.- mondta a végét szomorúan.
-Ú-úgy érted nem emlékszik rám?Se arra ami történt?Semmire?- idegeskedett fürtöske.Tetszik ez a név...
-Sajnos nem...
-De az lehetetlen!Kérlek mond, hogy csak szórakozol velem!!
-Harry nyugodj már meg!- csapta fejbe Louis (mivel mellette ül).
-Nem szórakozom.Komolyan mondtam.
-Elfelejtett mindent?Jót és rosszat?
-Hahó!!Én is itt vagyok!!- kiabáltam el magam.Elegem van.- Tudni akarom, hogy kik ők!- néztem tesómra.Mély levegőt vett.
-Ők a One Direction.Harry, Louis, Liam, Zayn és... Niall.- mutatta őket sorba.
-Várj!Niall?Niall Horan?- nevettem el magam.- Az a Niall akit...- befogta a számat.
-Régi emlékek.- zavarodottan magyarázkodni kezdett.
-Mi van velem?- érdeklődött Niall.
-Te vagy az a srác aki szakított vele?- téptem ki magam tesóm karjaiból.
-Hát... igen.- mondta alig hallhatóan.
-Tudod te mennyit sírt miattad?- kérdeztem.
-Adry Speat!Én kinyírlak.- ó-ó futás.Felálltam már, mikor Zayn megszólalt.
-Nyugi Ash.Niall is sírt.- felkapta a fejét tesóm és elengedte a kezem, majd Niall-re nézett.
-Hát úgy látszik Ash most kikapcsolt.Szóval.Öm..Ti esetleg nem tudnátok mondani valamit magatokról?Hátha eszembe jut valami.- mondtam.
-Én mesélek!- emelte fel a kezét Louis.
-Nem kell jelentkezni.- nevettem.
-Ő itt aki mellettem ül.Ő a göndörke.- mutatott Harryre.- Ő a volt barátod.
-Oké és a többiek?- kérdeztem rá, mert megállt a mesélésben.
-Öm...- megrázta a fejét.- Rólam tudod, hogy a tesód vagyok.Ő itt Zayn.Komolyabb pillanatotok nem volt úgy, hogy nem tudok mit mondani...- kezdte felsorolni őket.

Komikat légyszi!